Keresés eredménye

A főváros nyugati kerületeivel néhol összeolvadó Budai-hegységnek kevés olyan része van, amit a kirándulók ne rutinszerűen látogatnának. Egy zsúfolt ünnepnapon célszerű és látványos kombináció a tömegmágnes Csergezán-kilátó és a jóval szerényebb ismeretségű Szarvas-árok mixe.

Avagy a gyaloglás filozófiája. Hazánk egyik legismertebb, komoly felkészülést igénylő teljesítménytúrája sok-sok óra tömény eksztázist és olyan tájélményt nyújt a felkészült vándornak, mint hazánkban talán semmi más.

Alapvetően a síelők kényelméért hozták létre, azonban a gyalogtúrázóknak is remek élményt adhat ez a Diósjenőt és Királyrétet összekötő hangulatos útvonal.

Biztosan találkoztatok már azzal a jelenséggel, hogy túra elején van pár kilométer, amikor bejáratódik az ember. Enyhe húzódás érzése vagy kissé rozsdás mozgás érezhető, majd ez elmúlik. Mi a helyzet a feljebb eső területekkel? Minek melegítsük a vállainkat, mikor a lábunkon járunk? Milyen esetekben érdemes bemelegíteni vagy egyáltalán kell-e túrázáshoz?

Magyarországon már olyan kevés van az igazi télből, hóból, hogy ezen a télen szerettünk volna látni egy kicsit téliesebb, havasabb tájat. Ehhez a Kis-Fátrát néztük ki magunknak, ahol még nem jártunk, de jókat olvastam róla az utazást megelőzően.

A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből.

Dél-Amerika és a déli, illetve a nyugati félteke legmagasabb csúcsára, az Aconcaguára mászott fel Varga Balázs, akivel arról beszélgettünk, hogyan zajlik egy kereskedelmi expedíció az Andok sziklaőrszemére, milyen az ember tudatállapota majdnem hétezer méteren, mivel telik egy pihenőnap oxigénhiányos állapotban, mit lehet lemérni a hátizsák pántjával, és mire jó a diszperzites vödör a sivatagban.